Lelkiségi mozgalmak nemzetközi találkozója Stuttgartban
Új reménység fénye Európának
Szerző: Haáz Andrea
Európa ma komoly gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális válsággal néz szembe, amelyek az élet legkülönbözőbb területein jelentkeznek. A különböző keresztény egyházakhoz tartozó mozgalmak és közösségek azonban hisznek abban, hogy ebből a válságból a keresztény testvériség szellemében élve és dolgozva meg lehet találni a kiutat. Mindegyik mozgalom az evangélium radikális megélése mellett kötelezte el magát, és a Szentlélekkel együttműködve alakította ki sajátos hivatását. „A karizmák, Isten ingyenes ajándékai arra ösztönöznek bennünket, hogy Európa igazi hivatásához hűen, a testvériség és a közösség útján haladjunk” – szól a találkozó záróüzenete. A különböző egyházakhoz tartozó mozgalmak és közösségek mindennapi élete és hivatásuk gyakorlása az elmúlt évek során megmutatta számukra, hogy a különbözőségek elfogadása gazdagító erővé válhat és egységre vezethet, ezáltal segítséget nyújthat a nehézségek leküzdésében. Ezeket a lelki tapasztalatokat és a belőlük táplálkozó konkrét kezdeményezéseket mutatták be a stuttgarti találkozón.
Az egyetemes testvériség hálóját szôve
Az Együtt Európáért kezdeményezés mellé álló mozgalmak és közösségek közül az egynapos rendezvényen elsősorban a kezdeményezők jutottak szóhoz az így is rendkívül gazdag programban. Ulrich Parzany, német protestáns lelkész, a Pro-Christ evangelizáció vezetője hozzászólásában az evangéliumi gyökerekhez való visszatérés fontosságára helyezte a hangsúlyt. „Ahhoz, hogy a keresztények eredeti küldetésüknek megfelelően a föld sója lehessenek, nem elég, ha tükröt tartanak a széttöredezett társadalomnak. A lelki megújulást a hitelesen és következetesen megélt evangélium tudja elindítani” – mondta.
Andrea Riccardi, az olasz Szent Egyed közösség alapítója beszédében prófétai jelentést tulajdonított a keresztény mozgalmak jelenlegi összefogásának, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez a kezdeményezés egy új humanizmus elindítója lehet Európában, amelynek alapját és erejét a testvéri szeretet adja.
Chiara Lubich, a Fokoláre Mozgalom alapítója előadásában – amelyet képviseletében Bruna Tommasi olvasott fel – egy 20. századi spanyol filozófust idézve korunkat sötét éjszakaként jellemezte, amelyben azonban minden mozgalom, közösség a Szentlélektől születő fényként ragyog. Ezek a mozgalmak az egyetemes testvériség hálóját szövik a kölcsönös szeretet szálainak segítségével. Az ennek során kibontakozó új közösségi kultúra pedig olyan fényt hozhat, amely beragyogja mai szenvedésekkel és megpróbáltatásokkal terhelt világunkat, és konkrét kezdeményezések elindítója lehet. Ezek a kezdeményezések képesek a szegénység, a gyűlölet és a megosztottság ellen tenni, és meg tudják újítani a gazdaság, a politika, a tömegtájékoztatás, a tudomány és a művészet világát. Chiara Lubich emlékeztette a hallgatókat arra, hogy 2007-ben már nem elég a testvériségre törekedni, tovább kell lépni: „Szeretni kell a megfeszített és elhagyott Krisztust. Így fogadhatjuk be a mai emberiség kiáltását, az ő kiáltása által pedig megteremthetjük magunk körül azt a családot, amelyre a világ vár.”