programsorozat Mátyás király trónra lépésének emlékére
A Reneszánsz Éve
Szerző: Bodnár Zita
A Reneszánsz Év programjainak segítségével visszatekinthetünk a reneszánsz tradíciókra, a korszak kulturális értékeire, gondolkodásmódjára, az akkori Európa világképére. De ezek a programok bemutatják a jelen kultúra törekvéseit is, így vonva párhuzamot múlt és jelen között. A Magyarország virágkorát felidéző kiállítások mind tematikájukban, mind pedig látványvilágukban arra törekszenek, hogy a kor szellemisége, hangulata mindenki számára befogadható és érthető legyen.
Nemzetközi konferenciák, szimpózium és „Reneszánsz iwiw”
A Mátyás-évhez kapcsolódóan fontos szerepet kapnak a tudományos programok. Így például 2008 májusában rendezik meg azt a nemzetközi konferenciát, amelyen a világ vezető reneszánszkutatói igyekeznek majd feltárni a reneszánsz kort a maga összefüggéseiben. Kolozsvár ad otthont annak a nemzetközi szimpóziumnak, amelynek témája Mátyás kora és a Hunyadi család eredete, névhasználata lesz. A székely városban megújul majd a Mátyás-szobor.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen úgynevezett „Reneszánsz iwiw”-et hoz létre, amely bemutatja a kor nagyjainak kapcsolatrendszerét. Egyedülálló, Magyarországon eddig még nem alkalmazott webes játéktechnológiával indul a www.reneszanszev2008.hu internetes oldal, amelynek célközönsége elsősorban a fiatal korosztály. A honlapon egy reneszánsz történelmi fejtörő található, amelyet a korszakot feltérképező adattár, reneszánsz arcképcsarnok és üzenő fal tesz teljessé.
4X a Reneszánszról
Az ünnepi év egyik érdekessége az a tárlat lesz, amely négy kulturális intézet összefogásából született. A Budapesti Történeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár a 4X a Reneszánszról című közös kiállításával kapcsolódik az emlékév rendezvényeihez. Az önálló expozék tematikusan és kronologikusan is kiegészítik egymást, így a látogatók átfogó képet kapnak a 15. századi reneszánsz kultúráról.
Hunyadi Mátyás uralkodása idején a legkorszerűbb európai irányzatok jelentek meg Magyarországon, elsősorban a művészetek és a kultúra területén. A Budapesti Történeti Múzeum Hunyadi Mátyás, a király című kiállításának középpontjában a király és udvara áll. A látványos, modern technikai eszközöket is felhasználó, tudományos szempontból is újdonságokat hozó tárlat történeti kereteként Mátyás trónra jutása és a dinasztiaalapításra, Corvin János utódlására tett kísérlete szolgál.
A kiállítás a királyi udvart több szempontból mutatja be. A látogatót megismerteti az uralkodó párral, az udvar befolyásos személyiségeivel, bemutatja a hadakozáshoz és a művészetpártoláshoz elengedhetetlen pénzügyi alapokat, betekintést ad a király hadi táborába, majd végigkíséri az udvar helyszínein, valamint az ünnep- és hétköznapoknak helyet biztosító budai, visegrádi és bécsi palotákon. A tárlat bepillantást enged a vallási élet különböző formáiba, végül pedig a Corvina-kódexek és szobrok segítségével feleleveníti a humanista szellemi központot. A látványosság garanciája a kiállított tárgyak sokfélesége: festmények, szobrok, ötvöstárgyak, miseruhák, díszes kódexek, fegyverek, oklevelek, faragott kőemlékek tanúskodnak a művészetet pártoló uralkodó és környezete mindennapi életéről. A magyarországi köz- és egyházi gyűjtemények kincsei mellett számos külföldi műtárgy is megtekinthető lesz a március 19-én nyíló kiállításon.
Beatrix hozománya
Az Ipaművészeti Múzeum március 25-én nyíló, Beatrix hozománya című tárlata a Mátyás-, illetve Jagelló-kori művészet itáliai luxusiparának egyik fontos műfaját, a majolikaművészetet mutatja be. Hunyadi Mátyás három évtizedet átölelő pártfogásának köszönhetően bekapcsolta udvarát a későgótika és az itáliai reneszánsz művészeti áramlataiba, amely így a legkiválóbb külföldi mecénás udvarokkal lett egyenjogúvá.
A királyt körülvevő művészi tárgyak közül jelentős az itáliai majolikák együttese. A majolika készítésének módja spanyol-mór közvetítéssel jutott el az itáliai fazekasokhoz. Mátyás felesége, Aragóniai Beatrix ismerte és kedvelte ezeket a luxustárgyakat. A királyné húga, Eleanóra hercegnő faenzai majolikamunkákkal ajándékozta meg testvérét, így kerültek Mátyás udvarába a korszak legfontosabb itáliai központjának (Pesaro, Faenza) a termékei. Mátyás budai udvarában itáliai mesterek részvételével majolikaműhelyt is létesített.
Az Iparművészeti Múzeum kiállításának célja egyrészt az európai majolikaművészet kezdeteinek bemutatása, másrészt a magyar királyi udvarban megjelenő majolikatárgyak eredetének és készítési körülményeinek elemzése.
A tárlat érdekességei közé tartoznak a Mátyás és Beatrix címereivel ellátott Corvin-tálak, amelyek a 15. század második felében a majolikaművészet csúcspontját jelentették.
Mátyás király öröksége
A Magyar Nemzeti Galéria Mátyás király öröksége címet viselő kiállítása ott kapcsolódik be a tárlatba, ahol a Budapesti Történeti Múzeum anyaga befejeződik, Mátyás halála évében. Alsó határát a Jagelló-kor jelenti, felső határát pedig a 17. század utolsó harmada, illetve vége. A kiállítás célja, hogy bemutassa és feltérképezze a késő reneszánsz művészetének hazai történetét, illetve hogy értelmezze a kora újkor kultúrájának egészét.
A kiállítás a Jagelló-korral indul. Ennek keretében olyan művek lesznek láthatók, amelyek az utóbbi időben kerültek elő, vagy az eddigiek során nem mutatták be őket ilyen összefüggésben. A tárlat célja a gótika és a reneszánsz egymás mellett élésnek bemutatása. A kiállítás törzse tematikusan tagolódik. Az expozé liturgikus tárgyakkal, nyomtatott és kéziratos könyvekkel mutatja be a késő humanista főpapok művészetpártolását. Az elsősorban katolikus környezetben született, magas színvonalú művészet mellett ellenpontozásként feltűnik a reformáció kultúrája is. A művészettörténeti szempontok alapján rendszerezett könyvkultúra keretében jelennek meg a legismertebb történetírói, szépirodalmi, jogtörténeti munkák, a pozsonyi humanista kör és az erdélyi fejedelmi könyvtárak maradványai.
A tárlat második szakaszában a címertan főbb emlékei és a sírművészet egyes darabjai láthatók, majd ezt követik a kor nemesi kultúráját felidéző festmények és iparművészeti alkotások, amelyek közül kiemelkedik az ötvösség és a habán fazekasság. Külön fejezet szól a 17. századi portréművészetről, amely már a barokkba vezet át. A kiállítás záró egysége pedig a késő reneszánsz és a vele együtt élő barokk problémáját boncolgatja. A március 28-án nyíló tárlat négyszázötven műtárggyal próbálja bemutatni ezt a korszakot.
Csillag hulló árnyékában
A középkori és a reneszánsz magyar kultúra írott forrásainak legnagyobb gyűjtőhelye az Országos Széchényi Könyvtár. Az intézmény tárlatának középpontjában természetesen a könyvkultúra áll. A korábbi kutatási eredményeket összefoglalva, néhány ponton pedig újabb eredményekkel szolgálva kívánja a magyarországi humanizmus kezdeteit bemutatni a 4X a Reneszánszról tárlat részeként.
Vitéz János személye és működése kulcsfontosságú a magyarországi „nagy” reneszánszban. Az irodalmár, diplomata, művészetpártoló, könyvgyűjtő, reneszánsz főpap közvetlen kapocs volt az itáliai humanisták első nagy generációjához. A Csillag hulló árnyékában című kiállítás Vitéz János tevékenységét prezentálva metszetet kíván adni a 15. század közepi Magyarország teljes könyvkultúrájáról. A tárlat igyekszik bemutatni a humanista szimpozionok meglétét Vitéz környezetében, Budán éppúgy, mint Váradon és Esztergomban. Ezekről a kortárs feljegyzések tanúskodnak.
Könyvtára kiemelkedően fontos volt a magyarországi reneszánsz kultúra kialakulásában. Egyrészt tudományos hátteret nyújtott a Váradon és Esztergomban zajló tudományos élethez, másrészt ösztönzője és kiindulópontja volt Mátyás Corvina Könyvtárnak. A Vitéz-könyvtár pazar tartalmi gazdagsága tulajdonosának széleskörű érdeklődéséről és műveltségéről is tanúskodik. Ugyanez világlik ki a kódexek margójára írott számos bejegyzésből, amelyeket maga Vitéz vetett papírra.
A kiállítás március 14-én nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt.
