A média és a fiatalok kapcsolata
Valóság a kamera mögül
Szerző: Körössy László
Fotó: Körössy László
Wettstein József piarista atyától, a budapesti piarista gimnázium tanárától a franciaországi helyzetről tájékozódtunk.
„Jó filmeket készíteni”
A francia hitoktatási intézetben elsajátított tudást kamatoztatva a tanár úr a gimnáziumban immár húsz éve vezeti az audiovizuális kommunikáció szakkört, és széleskörű tapasztalatot szerzett az evangelizáció és a médiahasználat sajátos kapcsolatáról.
A szakkör két éves tanulmányi folyamatot jelent, amelynek során a diákok többek közt jártasságot szereznek a modern technikai eszközök (digitális fényképezőgép, kamera) használatában, illetve önálló alkotásokat, filmeket, többek közt úgynevezett videoporámákat (állóképek áttűnéséből álló alkotásokat) is készítenek. A foglalkozások célja, hogy a fiatalok képesek legyenek egy adott üzenet, történet átadására, képi megformálására a kommunikáció szabályszerűségeit alkalmazó képsorok létrehozásával. A tanár úr így foglalja össze röviden a célt: „Jó filmeket készíteni”. Ez az egyszerűnek tűnő feladat korántsem az, ugyanis minden részletet alaposan meg kell tervezni, és a kidolgozott koncepció alapján kell elvégezni a munkafolyamatot akár egy pár perces film elkészítésénél is. Arról, hogy miként járul mindez hozzá a fiatalok lelki-szellemi fejlődéséhez, a médiához való kapcsolatuk megváltozásához, Wettstein József a következőket mondja: „Visszatérő kérdés a filmek készítésénél, hogy mit is akar az alkotó kommunikálni az adott képpel, képsorral. Ez a kérdésfeltevés egyfajta tudatosságot követel meg, és ez a nevelési célunk is: tudatos alkotásra, fegyelmezett munkára nevelni a fiatalokat, hogy meg tudják fogalmazni, mit is akarnak kifejezni, bemutatni mások számára. Ugyanakkor szeretném a diákokat felszabadítani arra, hogy ne másoljanak sablonokat a média világából, hanem merjék a maguk által belátott, megértett, átélt dolgokat kifejezni; ne hagyják magukat manipulálni. A képalkotás szabályainak megtanulása révén a diákok átlátják a hatáskeltés mechanizmusait, és erre reflektálnak is, ami pedig oda vezet , hogy a saját életükben is meg tudják tartani a három lépés távolságot az őket érő manipulációkkal, hatásokkal szemben, amikor nap mint nap találkoznak a rájuk áradó vizuális dömpinggel.”