Kartal Ernő minorita szerzetes írásaiból, írásairól
Mit ér/ír az ember, ha magyar, katolikus és pap?
Szerző: Szarvas István
– 4 évvel ezelőtt újraszerveztük a KÉSZ Miskolci Csoportját, amelynek halálig egyházi elnöke volt Ernő atya. Élete utolsó pillanatáig megrendítően szolgálta Istent az oltárnál és embertársaiban. Hosszú ismeretségünk és közös munkálkodásunk alapján ránk bízta írásainak gondozását, kiadását.
A cikkek a Keresztény Élet és az Új Misszió hasábjain már több mint egy évtizeddel ezelőtt megjelentek. Alaposan végigolvasva azokat, megállapítható, hogy ma még inkább aktuálisak, mint tíz évvel ezelőtt. Ezért gondoltuk, hogy összegyűjtött írásai könyv alakban ma is érdeklődést kelthetnek, tanulságul szolgálhatnak.
Halála előtt megbeszéltük a könyv tartalmát, az illusztrációkat és a mai este forgatókönyvét is. Bízvást gondolhatjuk, hogy most is itt van közöttünk Ernő atya.
Írásait műfaji és stilisztikai változatosság, szerteágazó témák jellemzik. Ezt kifejezik a frappáns címek is (Berci bácsi, Dabas-Sári Moszkvában, Mondd ki: hittanoktatás!). Isten iránti szeretete, mélységes hite, hazaszeretete, az emberekért vállalt felelőssége és alázatos szolgálata tükröződik bennük.
Az emberi példákat bemutató magasztos írások örök érvényű tanulságul szolgálhatnak mindannyiunknak. Találhatunk közöttük a mély mondanivalót humorral feloldó történeteket, groteszk elemekkel fűszerezett társadalomkritikát, ironikus karcolatokat, erőteljes, nyílt bírálatokat, de egyszerű tájékoztató írásokat is; világos tanításokat, különféle vitairatokat.
A szerkesztésnél dilemmát okozott, hogy ezt a rengeteg témát és változatos műfajt hogyan lehet úgy csoportosítani, hogy kötetté álljon össze. Hosszú töprengés után keletkezett a kötetcím: Mit ér/ír az ember, ha magyar, katolikus és pap? – ez egyik írásának a címe is, ami a rendező elvet is meghatározta.
A mai estére nemcsak egy könyv készült el, hanem egy füzet is. Ernő atya élete utolsó napjaiban fejezte be a rózsafüzér titkaihoz írt elmélkedéssorozatát. Az utolsót a halála előtti estén küldte el Gróf Lajosnak, aki a füzetet szerkesztette. Ennek a címe: Reménység és a gyógyulás útja.
Hálát adva Ernő atya gazdagon kamatoztatott talentumaiért, példaadó szolgálatáért, nemzeti elkötelezettségéért, fogadják szeretettel írásait!”
A színvonalas jótékonysági hangversenyt a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium kórusa nyitotta Regős Zsolt vezetésével. Sztahura Ágnes orgonaművész Bach- és Sweelinck-darabokat játszott, majd a Budapesti Énekes Iskola gregorián tételeket énekelt. Fülep Márk Artisjus- és háromszoros Fischer Annie-díjas fuvolaművész Bach a-moll partitáját játszotta, végül a Cardinal Mindszenti kórus Halmos László- és Kodály-műveket énekelt Gergely Péter Pál vezetésével.
„Ő elment, de a szolgálat maradt. Itt hagyta nekünk a felelősséget a legkisebbekért, a nincstelenekért. Utolsó szavai, melyeket testvérére és lelki testvéreire bízott, a nemzetért viselt aggodalmat s a hitbe vetett bizalmat fejezték ki. Akkor leszünk hűségesek az örökséghez, melyet itt hagyott, ha folytatjuk ezt a szolgálatot egyházért, nemzetért, a szegényekért” (Orbán Viktor, a rendezvény fővédnöke).
