Választások Szlovákiában
Kivel tovább, Szlovákia?
Szerző: Mészáros Péter
A kormányzati többség biztosítására jobboldali koalíció jött létre. Hamarosan azonban kiderült: az SDKÚ, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Magyar Koalíció Pártja (MKP), illetve a liberális ANO (Új Polgár Szövetsége – Aliancia Nového Občana – a szlovák „ano” szó jelentése: igen.) négyes fogata képtelen a hosszú távú együttműködésre. Bomlását korrupciós botrányok, szavazatvásárlási vádak segítették. Ezek egyedül a magyar pártot kerülték el.
Leggyengébb láncszemnek éppen a szabadelvűek pártja mutatkozott, mely lassanként széthullott. Pavol Ruskót, a médiamogulból lett gazdasági minisztert a párt erős emberei egymás után hagyták magára. A romlás virágai azonban a miniszterelnök pártjában is szirmot bontottak. Személyes ellentétek miatt számtalan új frakció keletkezett, melyekről a politikusok sem igazán tudják megmondani, hol a helyük a palettán.
Sírásóként tehát a liberálisok és az SDKÚ osztódással szaporodó pártja remek teljesítményt nyújtott – a földet azonban a Katolikus Egyház tekintélyét legkeményebben védelmező Kereszténydemokrata Mozgalom hányta a koporsóra. Mivel partnereik nem támogatták a lelkiismeret szabadságáról szóló törvényjavaslatukat, kiléptek a szövetségből! Ezt követően tarthatatlanná vált a helyzet: az idő megérett az előrehozott választások kihirdetésére.
Az állandó válságok és a sokszor kíméletlennek tűnő reformok a pártok jelenlegi preferenciájára is kihatnak. Az egyházellenes, piac- és másság barát ANO az 5%-os parlamenti küszöb eléréséért küzd. Ha eléri, az csupán a legnagyobb kereskedelmi televízió hátszelének köszönhető. A kereszténységet olykor furkósbotként használó KDH és a Dzurinda-féle kereszténydemokraták is pusztán ellenzékiségre készülhetnek. A korábban dicstelenül regnáló Mečiar szintén az egyfordulós voksolás vesztese lehet. Támogatottsága továbbra is hatalmas, de lehet, hogy ez csak a második helyre lesz elég. 2006 nagy győztese minden jel szerint a Robert Fico által vezetett, közép-balos SMER lesz. (A „smer” jelentése: irány.) A populista politikus főként az igazságos társadalom és a szociális biztonság illúziójával kampányol. Szavazói tömegét a hivatalban lévő kormány állandó ostromával, valamint ígéretek halmozásával toborozta. Ő maga a Kárpát-medence „szociálisan érzékeny” politikusaihoz hasonlóan a vagyonos oligarchák közé tartozik…
A közvélemény-kutatások szerint a következő parlament a jelenleginél is több pártból tevődik majd össze. A bejutáshoz szükséges küszöböt valószínűleg a kommunisták és a nemzetiek is túllépik majd.
A szlovák politika legstabilabb pártja minden kétséget kizáróan az MKP, mely legalább 10%-os támogatottságra számít. Az átfogó, országos program mellett a regionális együttműködést, valamint a kisebbségi jogok védelmét (beleértve a beneši rendelkezések jóvátételét) tekinti elsődleges feladatának. Statisztikák dobogóra hozzák, és könnyen lehet, hogy ismét a mérleg nyelvét jelenti majd…
A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy Szlovákia a megkezdett európai úton haladhat tovább. A gazdaság emelkedő pályára állt, s ennek lendületét csupán kifejezetten felelőtlen politizálással lehet megtörni. Reformokra szükség van – legfeljebb ezek mikéntje kétséges. Aligha hiteles azonban az az erő, mely azt ígéri: győzelme után eljön a Kánaán!
Az erőviszonyok figyelembevételével szinte bizonyos, hogy a parlament feltételezhető összetétele elsősorban a demokrácia, a tolerancia és a politikai kultúra kárára lesz majd. Megerősödhetnek a demagóg hangok, s a szélsőséges Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) köszönhetően ismét kiéleződhetnek az etnikai feszültségek.
A Nemzeti Párt egyenesen magyarellenes programmal kíván hatni választóira; a szlovák közgondolkodást viszont jól jellemzi, hogy még Dzurindának is megérte „leköpni” magyar szövetségesét. Egyik kijelentése szerint ugyanis az MKP elvesztette létjogosultságát, mondván: Szlovákiában nincs értelme az etnikai alapú politizálásnak. Ezzel a mondattal természetesen bizonyítékot is szolgáltatott az ellenkezőjére! Igaz ugyan, hogy az elmúlt négy évben a magyarság helyzete soha sem látott mértékben javult, csakhogy a visszarendeződés lehetősége nem múlt el. A szlovák nemzet egyik legerősebb motivációs tényezője sajnos még mindig a magyarellenesség.
Számolnunk kell vele, hogy a következő négy esztendő kemény csaták időszaka lesz. Visszatér a rossz emlékű múlt! Úgy tűnik, 2006-ban ez a Kárpát-medence legnagyobb átka…