Beszélgetés Ozsvári Csaba ötvösművésszel
Missziós kereszt – magyar életfa
Szerző: Körössy László
Fotó: Körössy László
Advent küszöbén beszélgettünk az itthon és külföldön is elismert alkotóval reményről, jövőről, művészetről, misszióról.
– Ez a kettősség valami módon a művészetnek is sajátja. Ön hogyan vélekedik erről?
– Mint egyházi, liturgikus tárgyak alkotója, az a szándékom, hogy annyira legyek hagyományőrző, amennyire az Egyház is az, és annyira legyek újító, amennyire az Egyház is törekszik erre.
Nem tartom szerencsésnek azt a gondolkodást, hogy mindenáron valami újat kell vinni egy műalkotásba, ez görcsössé teszi az embert. Ha egy műnek csupán az az egyetlen értéke, hogy valami újdonságot mutat fel: az kevés.
Én inkább a folyamatosság elvét vallom. Igaz, hogy az egyházművészet folyamatossága a barokk korral megszakadt, de a munkáimon keresztül mégis keresem ehhez a kapcsolódási pontokat. Persze ez nem úgy történik, hogy a tárgyak elkészítése során az jár az eszemben, hogy miként teremtsek közvetlen összefüggést egy ötszáz évvel ezelőtti motívum és egy mai forma között. Teret kell hagyni a szabad mozgásnak is.
– Mit ért szabad mozgás alatt?
– Azt, hogy miként a mindenáron való újat akarás sem, úgy a görcsös hagyománytisztelet sem járható út szerintem. Valamiféle könnyedséggel létrehozni a tárgyakat, és arra alapozni, ami bennem van, ezt az „elvet” követem.
A missziós kereszt készítésekor például számomra természetes volt, hogy ha egy életfamotívum kerül a keresztre, növényekkel, madarakkal, akkor a motívumkincsekért visszanyúlok a magyar honfoglalás kori ötvösséghez. De nem úgy, hogy kezembe veszek egy erről a korról szóló könyvet, és lemásolok egy tarsolylemezt.
Eddigi tanulmányaim, munkáim során a régi formák már belém ivódtak. A kereszten megjelenő madármotívumokon is érződik az ősi múlttal való kapcsolat, még akkor is, ha a konkrét alakot nem lehet megtalálni egy honfoglalás kori ötvösségről szóló műben sem.
A magyar múlttal való kapcsolat a missziós kereszt esetében az említetteken túl annak is köszönhető, hogy a feszület eredetileg ereklyetartónak készült a diktatúrák magyar vértanúinak emlékére.