Az idei tavasz sok esőzése hatalmas károkat okozott Magyarország, Románia és Délvidék egyes területein. Néhány óra leforgása alatt több ezer ember házát, vagyonát, megélhetését sodorta el az ár. Ennek a hirtelen jött katasztrófa sorozatnak az enyhítésében, a mentés megszervezésében, a lelki trauma földolgozásában és abban, hogy az emberek élete mielőbb visszakerüljön a normális kerékvágásba, próbál segítséget nyújtani önkéntes munkatársaival Adányi László, a Katolikus Karitász főtitkára.
Magyarország északi részén a hegyekből lezúduló hatalmas mennyiségű víz árasztotta el először Mátrakeresztest, majd rövid idő múlva az özönvízszerű esőzés Mádon és környékén okozott jelentős károkat. Mátrakeresztesen, két patak találkozásánál, ahol a 70-es években az egyik patakot elterelték, és helyére építkeztek, a másik kilépett a medréből, és az ott lévő házakat nagyrészt elsodorta. Kilenc házat kellett lebontani, de további 21 család lakásában állt a víz. Az itt lakó és dolgozó emberek egy része mindenét elvesztette. A mátrakeresztesiek fafeldolgozásból élnek, és most az évtizedek során összekuporgatott pénzükből vett gépeik is tönkrementek. Ezért Beer Miklós váci megyéspüspök azonnali pénzbeli támogatása mellett abban próbálnak a karitász munkatársai segítséget nyújtani a bajbajutottaknak, hogy a lakóhely újjáépítése mellett munkaeszközeiket is minél hamarabb pótolni tudják, és dolgozhassanak. Több család elköltözik Pásztóra, ahol ingatlant vásárolnak vagy esetleg bérelnek, és így kezdenek új életet.
Mádon a téglaépületek állták a víz sodrását, viszont a nagy ár rengeteg sarat és törmeléket hozott magával, amely elárasztotta a házakat, így a benne lévő berendezések, bútorok teljesen tönkrementek. Ugyanígy a gazdasági épületek, ólak is használhatatlanná váltak. 16 családnak juttattak azonnali, fejenként 50 ezer forintos pénzbeli támogatást, amelyből pótolni tudták az újrakezdéshez legszükségesebb dolgokat. A későbbiekben berendezési tárgyak, bútorok beszerzésében és az élelmezésben is segítségre lesz szükségük, mivel termőföldjeik a rajtuk álló víz miatt sártengerré váltak, így még sokáig nem lehet megművelni azokat. A karitászban dolgozó szociális munkások osztoznak nehézségeikben, odaköltöztek hozzájuk, és lelki beszélgetésekkel is próbálnak támaszt nyújtani nekik.
A teljes cikk >>>