Búcsú Pécsett Havas Boldogasszony napján
Templom a város felett
A pécsi polgárok megtartva a veszedelem idején tett fogadalmukat, a Kakasdomb meredek lejtőjén hátukon, vállukon cipelték fel az építőanyagot a fehér sziklákra, mintha azt a Szűzanya jelölte volna ki számukra hófehér ragyogásával. Az építkezést a helyi német hitszónok, P. Ullmann domonkosrendi szerzetespap irányította. A parasztbarokk stílusú, fatoronnyal ellátott kápolna 1697-re készült el, és több mint 800 – akkori – forintba került a pécsi polgárok sok-sok ingyenes munkája mellett.
A kápolnának 1711 óta külön gondnokot is rendelt Pécs városa mint kegyúr, aki az előző évi tűzvész által okozott károkat kijavíttatta. 1713-ban 66 font súlyú harangot öntettek, 1724-ben orgonát készíttettek a mind több hívet vonzó kápolnának.
E kis szentegyház lelkipásztori szolgálatát a pécsi domonkos szerzetespapok végezték, akik szombatonként szentmisét mondtak itt a járványos betegségek távoltartásáért.
A kápolna az 1780. évi tűzvész alkalmával megrongálódott, ezt követően építették át ma látható formájára. A fatorony helyett zömök kőtorony épült a nyugati oldalon, piros kupolával.
Özönlött a jámbor katolikus nép a Havas Boldogasszonyhoz gyógyulásért könyörögni. Ezt bizonyítják az adományként itt elhelyezett ezüstözött fogadalmi (votív) tárgyak is, melyek azokat az emberi testrészeket ábrázolják, amelyek az ide vezetett zarándoklatokon elvégzett imák hatására gyógyultak meg. A kegyesség e magas foka és hosszantartó volta arra indította XVI. Gergely pápát, hogy 1844-ben búcsúkiváltságot adományozzon a kápolnának Szűz Mária ünnepeire.
A költői hasonlattal Pécs oltárának is nevezett Havas Boldogasszony kegykápolnája mediterrán környezetével a régi Pécs ódon hangulatát idézi, de innen nyílik a legszebb kilátás a mai városra is. S a háromszáz éves szentegyház nemcsak a szemet örvendezteti meg, hanem bőségesen árasztja a kegyelmeket mindazokra, akik ezt tiszta szívvel kérik.
Forrás: Havihegyi búcsúskönyv